„Sokáig arról álmodoztam, hogy világhírű labdarúgó leszek” – interjú Kállay-Saunders Andrással

2018. február 06. - AYCM

Amikor először meghallottam a Victory-t a rádióban, azonnal nyúltam a telefonért, hogy kiderítsem, ki énekli ezt az őrült jó számot. Biztos voltam benne, hogy egy újabb amerikai tehetség… Döbbenten láttam, hogy az énekes és a szerző is Kállay-Saunders András, akire az amerikai szó csak félig, a tehetség viszont annál inkább illik. Ért még pár meglepetés vele kapcsolatban: Többszörös év atlétája cím a középiskolában? Labdarúgó álmok? Nagyon szeretjük a sportolókat, de azért bevallom, örülök, hogy végül énekes-dalszerző lett. A KSB frontemberét egy kávé mellett faggattam a sportról, de természetesen nem maradhatott ki a zene és az Eurovíziós Dalfesztivál sem.

 

A jól bevált beszélgetésindító kérdésemmel kezdem. Mi jelent neked a sport?

Sokáig arról álmodoztam, hogy világhírű labdarúgó leszek. A legjobb gyerekkori barátokat is a sportnak köszönhetem. A fizikai erőnléten túl kitartást, küzdeni tudást és szorgalmat is tanít az embernek. Nekem nagyon fontos a sport és egészséges is mozogni. Ha fitt vagyok, jobban érzem magam a színpadon is és úgy általában az életben. Rendszeresen edzek, mert szeretem jól érezni magam a bőrömben.  

Ha jól tudom, az Egyesült Államokban nőttél fel. Sportoltál gyerekként?

Rengeteg sportágat űztem. A középiskolában többször elnyertem az év atlétája címet, mert kosárlabdáztam, fociztam, baseballoztam és futottam is, és mindben kiemelkedő volt a teljesítményem. A kedvencem egyértelműen a foci volt és nagyon jó is ment. Olyannyira, hogy ösztöndíjat kaptam az egyik legjobb egyetemre a labdarúgás által, de sajnos elrepedt a térdkalácsom. Másfél évvel a sérülés után tudtam csak újra játszani és már nem ment ugyanúgy. Folyamatos félelem volt bennem, hogy újra megsérülök. A térdemmel együtt kettérepedt a karrierem is.

Ha ennyire rajongsz a labdarúgásért, biztosan nagy futballdrukker is vagy…

Vicces, hogy fiatalabb koromban a zene mellett a labdarúgás volt az életem. Amíg a haverok bulizni jártak én csak gyakoroltam és gyakoroltam, de nézni egyáltalán nem szeretem. Egyrészt összeszorul a szívem, hogy én nem játszhatok olyan szinten, másrészt unalmasnak találom. Játszani sokkal jobb, mint nézni. :)

5-6 éve vagy Magyarországon. Hogyan alakult itthon az életmódod? Szoktál sportolni?

Egy héten ötször kondizom.

Ötször egy héten??

Igen. A legnehezebb egyébként a konditeremig eljutni, nem maga az edzés. Erősítés után szoktam futni, hogy meglegyen a kardió rész is. Ezen kívül, ha van időm, akkor összejövünk a barátokkal és focizunk a ligetben.

Feltételezem, a koncertek, fellépések miatt egész más életmódot élsz, mint egy átlagember és inkább az éjszaka a tiéd, mintsem a nappal. Hogy bírsz ilyen felborult bioritmussal edzeni?

Nagyon sokszor borzasztó nehéz rávenni magam. Mivel személyi edzővel edzek, hozzá is alkalmazkodnom kell. Volt olyan nemegyszer, hogy fellépés miatt hajnalban értem haza, 1-2 óra alvás után pedig mennem kellett edzeni. Kemény volt, de megcsináltam.

Mi motivál?

Nem akarok hatalmas karokat vagy ilyesmi, viccesen is mutatnék a színpadon. Egészséges és fitt szeretnék lenni, ez motivál.

Milyen különbségeket látsz a szabadidősport terén Magyarország és az Egyesült Államok között?

Amerikában sokkal nagyobb figyelmet kap a szabadidősport. Én New York, Bronx negyedében nőttem fel és ott rengeteg létesítmény van, ahol amatőr csapatok játszanak. A baseballtól kezdve a görhokiig szinte mindent megtalálsz, és nagyon sokan szerepelnek amatőr bajnokságokban. Magyarországon nem nagyon látok olyan pályákat, amelyek szabadidősportra lennének fenntartva. Az amerikaiak nagyon sport centrikusak.

Ezt azért nem nagyon gondolná az ember. Már csak azért sem, mert sokat hallani, hogy az élen járnak, ami az elhízást illeti…

Igen, ezt sokszor mondják, de ha itt kimegyek a strandra, ugyanazt látom. :)

Te milyen alkat vagy? Oda kell figyelned a kalóriákra?

Nem vagyok hízékony, de oda kell figyelnem, ha szálkás szeretnék maradni. Imádok enni sajnos és főleg olyan dolgokat, amiket nem szabad. Úgy tartom az egyensúlyt, hogy egy héten egyszer van egy „bűnöző” napom – ez általában hétvégére esik – amikor aztán össze-vissza eszek mindent, addig, amíg szét nem durranok.

Két éve te képviselted Magyarországot az Eurovízión és idén is elindultál a Dalban, sokan esélyesnek is tartották a dalodat a végső győzelemre. Milyen érzések vannak benned ezzel kapcsolatban?

A Dal sok pozitívumot hozott nekünk. Ami a legfontosabb, hogy megismerte a közönség a Kállay Saunders Bandet, mert eddig csak Kállay-Saunders Andrásként ismertek. Nőtt a rajongótábor is, úgyhogy nem panaszkodhatunk. Nagyon szurkolok Freddie-nek és remélem, hogy sikeres lesz Stockholmban. Én már jeleztem, hogy addig fogok indulni, amíg meg nem nyerem az Eurovíziós Dalfesztivált. :)

Mi lehet a recept szerinted?

Nem tudom, hogy min múlik. Azok a dalok, amik nekem tetszenek, mindig valahol a végén vannak. Most is néztem, hogy kik a favoritok és egyáltalán nem tetszenek. Az Alfréd dala és a francia dal az egyedüli, amit hallgatnék. Ha csak a dal számítana, akkor most Alfrédnak kellene nyernie.

Ha már a zenénél tartunk; én úgy érzem, hogy bár picit talán távol áll az a stílus a magyar közönségtől, amit képviselsz és többnyire angol dalokat írsz, egész jól elfogadtak és szeretnek, követnek téged.

Igen, jobb a helyzet, mint kezdetben, bár még mindig küzdök azzal, hogy a „tehetségkutatós” bélyeget levakarjam magamról. Ami a stílust illeti; a dalaim többnyire az RN’B és a rock keverékei és még mindig azt tapasztalom, hogy elég, ha a szomszédos országokba megyek – nem is kell elmennem Amerikáig – valahogy nyitottabbak a zenénkre az emberek, máshogy hallgatnak minket és értékelik, amit csinálunk. Az még egyelőre rejtély, hogy miért. Hál’ istennek azért kapunk rengeteg pozitív visszajelzést itthonról is. Május 14-én a Jazzy Pubban koncertezünk egyébként, szeretettel várunk mindenkit.

 

https://allyoucanmove.hu/interjuk/interjuk

A bejegyzés trackback címe:

http://aycm.blog.hu/api/trackback/id/tr5213639120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.