A május 28-án Balatonaligáról elrajtoló Ultrabalaton nem csak a futókról, hanem a kísérőkről is szól. Nem is csoda, 220km nem kis táv, még úgy sem, hogy csapatonként 12 fő teljesíti. Különösen az éjszakai szakaszokon jön jól a csapattársak támogatása, hiszen könnyen előfordulhat, hogy felbukunk egy sünbe, esetleg találkozunk egy rókával… Neczpál Gábort, az AYCM csapatának jobb kezét és kísérőjét kérdeztük az Ultrabalatonról.

Neczpál Gábor (a képen táncol) / AYCM vezető informatikusa

Egy szóval az Ultrabalaton?

Kitartás

Mit szóltál, amikor megtudtad, hogy idén újra indulunk? Őszintén! :)

Nagyon örültem neki. Nem csak jó buli volt, hanem össze is rázta a gárdát tavaly ez az esemény. Ahogyan én láttam, az első 1/3-ig még mindenki kereste a helyét, de utána már minden ment magától. Nem volt elhúzódás a feladatok elöl. Mindenki segítette a másikat, és főleg az éppen futó embert.

Hogyan készülsz? Őszintén! :)

Tavaly is kísérő voltam. Jól kialszom magam, mert legutóbb egy percet sem sikerült aludnom a verseny alatt.

A legjobb pillanat?

Kísérőként érdekes volt látni, hogy mindenki máshogyan fut.

• voltak gazellák, elszántan futók
• volt, aki megkért, hogy csak kísérjem. Ne beszéljek, ne szóljak hozzá.
• volt, akinek sztorizgatni, mesélni kellett, hogy jobban menjen a futás

Az egyik szakaszon volt egy érdekes pillanat. Egy róka futott ki egy utcából. Annyira meglepődött, ledöbbent az éjszakában szaladgáló emberek látványától, hogy kis időre lefagyott. Majd mikor felfogta a dolgot, fejvesztve bemenekült a bokrok közé.

Megdöbbentő volt látni azokat, akik egyedül futották végig a távot. Többen a vége felé már a saját teljesítőképességük határán, teljesen szétesett mozgással gyakorlatilag „vonszolták” magukat. Minden tiszteletem ezeké az embereké!

És a legrosszabb?

Tavaly, estefelé a jó nagy szél utána megspékelve még egy kis esővel is.

Motiváció?

Az tavalyin is kísérő voltam. A bevált dolgokon nem kell változtatni! :) Mindig is utáltam „csak” futni. Nekem kellett hozzá valamilyen sporteszköz, amit kergetni lehet. :) Ha az van, akkor kifutom a lelkem. Annak idején amikor (20+ évig) fociztam, mindig utáltam a tavaszi alapozást. Egy-egy edzésen 10, 20, 30 km futás. brrr…