A Crossfit Trafo – mily meglepő módon – ugyancsak egy gyárépületben található a 8. kerületben, közvetlenül az Orczy park hatalmas zöld területének szomszédságában. Az első pozitív élmény, hogy a gyár udvarában ingyenes a parkolás, és egy fokkal talán megnyugtatóbb is a terem előtti zárt helyen parkolni, mint az utcán.

A másik pozitív felfedezés már az elején, hogy végre egy hely, ahol van recepció, de olyan igazi recepció (az előző két helyen ugyanis nem volt)! Nem tudom, ez miért olyan megnyugtató, de az. Talán egyfajta biztonságérzetet ad az utcáról beeső idegennek, hogy van egy biztos pont, egy bázis, amit rögtön becélozhat, és nem csak áll a bejáratnál tétlenül egy helyben, mint Katiban a gyerek. Ami ezen kívül rögtön szembetűnő volt, az a hatalmas belső tér nagyon igényes kialakítása. Természetesen itt is adott az indusztriál, underground hatás, és nem hiányoznak a valamirevaló crossfit termek elmaradhatatlan stílusjegyei sem, de ahogy említettem, mindezt azért egy nagyon igényesen kialakított belső térben hozták létre, láthatóan van munka benne. Eszközökben sincs hiány itt sem, súlyok, rudak, boxok, keretek, szóval minden, ami kell, és mindenből a „csakaprofi, csakalegjobb”.

Természetesen mivel először jártunk náluk, ezért nem csak mi mértük fel a terepet, hanem ők is felmértek minket, na meg a crossfithez fűződő előéletünket – vagy esetemben például annak hiányát -. :) Teljesen véletlenül egy olyan csapat verbuválódott össze az órára, ahol a többség szintén akkor járt a Trafóban először, úgyhogy bizonyos értelemben mindenki kezdőnek számított, bár szinte már természetes, hogy ezekben a termekben az edzők olyan felkészültek, hogy minden gond nélkül teljes értékű edzést tartanak párhuzamosan, a kezdőtől a versenyzőig egyszerre.

Számomra továbbra is szinte már lenyűgöző, hogy ezekben a termekben valóban mekkora hangsúlyt és odafigyelést fordítanak már a bemelegítésre is, a mobilizációra, arra, hogy alaposan felkészítsd a tested az előtte álló terhelésre. Mert a crossfit nem arról szól, hogy erődön és képességeiden felül teljesíts, és ész nélkül széthajtsd a tested, hanem arról, hogy minden nap jobb és jobb legyél önmagadnál, minden nap egy kicsivel kitold a komfortzónád határait, de mindezt sérülésmentesen, biztonságosan tedd. A bemelegítés ennek megfelelően tehát legalább 20 perc, ha nem több volt.

Ezt követően az óra két részből tevődött össze, egy technikai rész, és egy wod. A technikai részben a „mellre vételt”, azaz a „cleant” gyakoroltuk. Ha valaki nem tudná, ez egy, a súlyemelésnél használatos mozdulat, ami ránézésre olyan egyszerű, mint a faék, a valóságban azonban nekem például valószínűleg egy élet is kevés lenne, hogy olyan igazán szépen meg tudjam csinálni. Ennek megfelelően ezt a nagyjából 0,5 másodperces mozdulatot 40 percig gyakoroltuk, először nem is rúddal, hanem rúdnak álcázott pvc csővel, centiről centire vettük át a mozdulatsor minden részét. Az edzőnk természetesen mindenkit egyesével segített, javított, sőt, még a terem másik részében éppen edzést tartó másik edző is odajött, és kijavított, amikor kiszúrta, hogy valamit nagyon nem jól csinálok. (Érdekes, ő elnézést kért, hogy beleszól, én meg megköszöntem, hogy figyel és segít.)

Miután ezt a clean dolgot illetően szerintem kihoztuk magunkból aznapra a maximumot, következett a wod. Megjegyzem, mindig is perverz dolognak tartottam az edzés legkeményebb részét akkorra tenni, amikor már totálisan lefárasztottad magad az előző egy órában, de hát ez ettől szép. Óra végére újjászületsz, minta főnix madár, és lazán teljesítesz kihívást. Crossfitt. :) Azért annyira nem kell sajnálni, ez alkalommal „csak” 7 perc volt a wod, de mostmár rájöttem, hogy wod-ok esetében a perceket kutyaévekben kell számolni, minimum egy 7-es szorzóval. Ők azt mondják csak 7 perc lesz, akkor értsd: mintha 49 percen keresztül haldokolnál. De hogy konkrétan mitől volt izgalmas ez a 7 perc:

1 perc wall ball, majd minden perc elején 5 deadlift, jóóó nagy súllyal.

Még egy dolog, amitől szerintem sunyik ezek a wod-ok! Mert leírva egyáltalán nem is tűnik se nehéznek, se soknak. Hát mi bajom lehet 7 perc alatt egy kis labdadobálástól, meg 1-2 súlyemelgetéstől, ugyan mi? Javasolnám mindenkinek, próbálja ki, aztán kommentben várjuk a véleményeket. :)

Szóval durva volt, de jó volt, sőt mi több, ez megint nagyon jó volt! Egy kis pszichés tuning a végére, hogy a teljesítményedet minden óra végén – ahogy a többi teremben is - dokumentálják a falitáblán, a gyakorlatsor mellé név szerint felkerül, hogy ki mennyi idő alatt, vagy mennyi ismétlésszámmal, vagy mekkora súllyal teljesítette a napi kihívást. Kvázi felkerülsz egy dicsőségfalra, ettől még inkább hősnek érzed magadnak. Az óra végén pedig természetesen az edzést lezáró pacsi, ami ezekben a termekben már szinte egyértelműbb és nélkülözhetetlenebb, mint maga a levezető nyújtás.

A cikk második részét itt olvashatjátok!

Bár aranykorszakát élik a Marvel filmek, de jelen esetben semmi kötődés nincs a szuperhősökhöz, ám hétköznapi emberek számára mégis hihetetlen teljesítményekre lesz képes az, aki itt el kezd edzeni.
A terem a 13. kerületben a Reno udvarban található. Váci útnak köszönhetően autósan, tömegközlekedéssel pedig 3-as metróval könnyen megközelíthető. A környék a kerület gyorsan fejlődő részén helyezkedik el. Számos (AYCM partner) multi számára szinte egy karnyújtásra van a Tesseract. Ebédszünet WOD-ra fel! Belsős vicc, sorry!

Beléptünk és egy óriási raktárépület beláthatatlan nagy tere fogadott. Mint egy Tesco Extra, csak sportszerekkel a polcokon. Nem titok, hogy a legnagyobb (és a legtisztább) teremben járunk hölgyeim és uraim. Persze ennek megfelelően maximálisan mindennel fel van szerelve a legjobb eszközökkel: súlyok, keret, kettlebell, tatami, stb. Itt is igény szerint az udvar is felhasználható kinti edzésre vagy hosszabb futásra.

Hegylakókat megszégyenítő érzékkel szemelt ki minket a vezetőedző már belépéskor, hogy új arcok érkeztek. Széles őszinte mosoly, gyors helyzetfelmérés és eligazítás, majd elszabadult a pokol is! Eszméletlen összetett és teljes bemelegítéssel, nyújtással és mobilizációval kezdtünk. Már ezt megéreztem. A srácok tudják a dolgukat! De nem is csoda, itt a crossfit súlyemelő szakértelemmel és múlttal párosul. Azt a tudást kapod meg itt, ami nem csak párját ritkítja, de olyan alapokra helyez, amelynek következtében fokozatosan egy biztos (sérülésmentes) technikára és fejlődésre tehetsz szert. Ennek fényében bemelegítést követően (tudástól függetlenül) leválasztottak minket a csoporttól, és kiemelt figyelem mellett elkezdték az alapozást velünk.

Az edző igazi szuperhős lett a szemünkben. Ugyanis a nem kis csoport mellett, még mi is maximális figyelmet kaptunk, mint egy személyi edzés. Sokat tanultam, ahogy kis súly mellett javított folyamatosan a technikámon. Gyakorlást követően a csoporthoz ismételten csatlakozva egy közös WOD-dal zártuk az edzést. Emellett a rongyosra hallgatott Crossfit tracklist helyett végre valami más szólt… a végén már Britney Spears is: Hit me baby one more time!

Végig nagyon jó hangulat volt és éreztük az őszinte kiemelt figyelmet. Ezt mi sem támasztja alá, mint hogy felvettek minket a rendszerbe (a füzetbe) és bármikor is visszatérnénk ide edzeni, onnan folytathatjuk, ahol abbahagytuk az előző edzésen (még ha más edző is lesz). Apróság, de ezt az odafigyelést, nyomon követést máshol még nem kaptuk meg.

A cikk első részét itt olvashatjátok!

Nehéz helyzetben vagyok. Attól tartok az a vád ér, hogy fizetett PR cikkeket írunk azokról a crossfit termekről, amiket kipróbálunk, és ezért van az, hogy agyba-főbe dicsérjük őket, pedig erről szó sincs! Az igazság az, hogy a tesztkörutunk során egyik pozitív csalódás a másik után ér minket, engem. Megfordultam már egy-két sportlétesítményben rövidke életem során, de akkora odafigyelést, és szakmaiságot, mint az utóbbi 3 crossfit teremben, amiket most kipróbáltunk, nem nagyon tapasztaltam korábban! És tessék, most is, itt a Tesseract, ami megint ráhívott a többire is!

Egy szerdai, késő délutáni edzésre mentünk hozzájuk, kicsit nehezen találtunk oda, és a parkolással is szerencsétlenkedtünk egy sort, mert nem lehet közvetlen beállni a terem elé, de aztán csak beestünk, még éppen időben. A legelső gondolatom az volt, miután beléptünk, hogy ez is egy hodály. A második gondolatom, miután röpke pillantást vetettem a többiekre, hogy itt is mindenki titánból van. A harmadik pedig az, hogy mégis kifejezetten jó hangulata van a helynek, és szívesen látnak. Ismét egy hely tehát, ahol „outsider” létünkre meglepően kedvesen és segítőkészen fogadtak minket.

A terem szintén tökéletesen felszerelt, a legprofesszionálisabb márka mindenből, hatalmas tágas tér, tiszta, rendezett környezet.

Mint kiderült, haladó órára sikerült becsekkolnunk, pontosabban „sima” órára, amire a törzsvendégek járnak, vagyis akik (finoman szólva) láthatóan nem ma kezdték, de még csak nem is tegnap. Szerencsére az edző már az elején megnyugtatott minket, hogy ránk külön feladatok várnak, velünk az alapoktól fognak kezdeni mindent. Én meg ettől tényleg meg is nyugodtam, egészen kínos lett volna a szemmel láthatóan versenyző lányok mellett látványosan belehalni egy női fekvőtámaszba.

A közös bemelegítés során végig vettük az összes állatot. :) Volt tigris-, medve-, pók-, rákjárás, gorilla ugrás, az ált.sulis tesi órák hangulata lett rajtam úrrá. Aztán további mobilizációs gyakorlatok következtek, én igazából ezt a bemelegítést éreztem a legalaposabbnak és a leghatékonyabbnak eddig az összes közül. Természetesen (mert ez mostanra már szerencsére természetessé vált) már a bemelegítés során végig figyelték minden mozdulatunkat, és a legapróbb hiba esetén jöttek, javítottak, ha kellett. Érezhető, és megnyugtató volt az edző felkészültsége és profizmusa már a legelején.

Miután túl voltunk azon a bemelegítésen, ami szerintem sok helyen egy komplett laza átmozgató edzésnek is simán elment volna, és miután tökéletesen elfáradtunk, na utána kezdődött az óra. Összesen nagyjából 15-en lehettek az edzésen, plusz mi ketten Tomival. Egy edző volt, aki az egész csoportot végig tökéletes kontroll alatt tartotta. A többiek súllyal, rúddal kezdtek gyakorolni, az edző pedig, miután kiosztotta nekik a feladatot, velünk kezdett foglalkozni. Először kettlebell-el gyakoroltuk a legalapvetőbb mozdulatokat, amikre tulajdonképpen az egész mozgásforma épül, ami az egésznek az alapja. Nekem például nagyon tetszett, hogy ugyan megkérdezték az óra elején, van-e valamiféle crossfites sportmúltunk, de ha azt feleltük volna, hogy évek óta edzünk, és halál profik vagyunk, akkor is odaállítottak volna minket a kettlebellek mellé, hogy először átvegyük az alapokat, megnézzék a technikánkat, meg úgy összességében felmérjék az állapotunkat. Ez talán másnak nem tűnhet fontosnak, de nekem itt ez volt az a pont, ahol az összes crossfittel kapcsolatos sztereotípia a porba hullott. Ezt a sportágat tudniillik leggyakrabban a következő támadások érik:

1. a crossfit egy összetett edzésforma, ami számtalan különböző mozgáskombinációt igényel, a gyakorlatok egész sorát tartalmazza, amit az esetek többségében csoportosan végeznek, így a gyakorlatok helyes kivitelezése feletti kontroll tökéletesen megszűnik, így a helyes testtartás garantáltan nem valósul meg;
2. a crossfitterek zárt világban élnek;
3. a crossfitterek azt hiszik, hogy ők minden sportág felett állnak, hogy ők különlegesek, hogy semelyik másik sportág nem képes még csak a közelébe sem menni annak a terhelésnek és teljesítménynek, mint amit ők végeznek, és ennek a feltevésüknek megfelelően méretezik az arcberendezésüket is.

Tulajdonképpen az egész terem tesztet azért kezdtük el, hogy kiderítsük, ez tényleg így van-e, és ez a harmadik terem, ami tökéletesen rácáfol ezekre a vádakra, mégpedig így:

1. Igen, valóban rendkívül összetett edzésforma, rengeteg odafigyelést és gyakorlást igényel, DE ebben a teremben (is) rendelkezz bármilyen korábbi edzésmúlttal, egészen az alapoktól kezdik veled az edzést, minden mozdulatodat figyelik és javítják, majd nyomon kísérik és dokumentálják a fejlődésedet, az edzéseidet a korábbi edzéseken rögzített teljesítményedhez igazítják, így nem fogod olyan extrém terhelésnek kitenni a tested, amit előtte ne alapoztál volna meg, és így a minimálisra csökkented a sérülés lehetőségét is.
2. Szerintem nem zárt világban élnek, hanem egy irigylésre méltó, szinte már baráti közösséget építenek ki, a közös küzdés, fejlődés, tanulás élménye igazi összetartozó csapattá kovácsolja őket, DE ebbe a csapatba szívesen látják, segítik és barátságosan fogadják az újonnan érkezőket.
3. Nem gondolom, hogy minden sportág felett állnának, de azok alapján, amit eddig láttam az edzéseken, tény és való, hogy hihetetlen sportteljesítményre képesek, amire igazából méltán lehetnek büszkék is (a helyükben én is az lennék), DE ennek ellenére engem például sehol nem néztek le azért, mert nem voltam képes csak fele – vagy még annyi se – súllyal csinálni a gyakorlatot, mint ők, sehol nem éreztem magam kevesebbnek attól, hogy a feladatok többségének csak a könnyített verzióját csináltam.

De kanyarodjunk vissza az edzésre! Először tehát az alap mozdulatokat vettük át, majd bekapcsolódtunk a többiek feladatába. Amihez inkább erő kellett, mint technika, azt már én is csinálhattam, annyi finomítással, hogy nekem kevesebb volt az ismétlésszám. Ami technikásabb volt, azt én kiválthattam egy másik gyakorlattal. Ezeket a feladatokat követte az edzést lezáró wod, 9 perc alatt a következő:

15 guggolás

90 áthajtás ugrókötéllel (ha duplázol, akkor csak 30)

15 guggolásból fej fölé emelés tárcsával

mindezt 3x.

Nekünk itt annyi volt a könnyítés, hogy a guggolást nem rúddal, súllyal csináltuk, hanem ezt is szintén kettlebellel, de itt véget is ért a gyereknap. Természetesen hősiesen és becsületesen végig csináltuk, sőt szerintem egész jó idővel be is fejeztük. Ez a rész volt a kedvencem :)

Miután vége lett a 9 percnek, és mindenki összeszedte magát, mind az edző, mind a többiek odajöttek hozzánk pacsizni. Itt is. Szerintetek egy zárt, önmagukat valamiféle kiválasztottnak képzelő közösség tagjai ugyanígy viselkednének…? Csak úgy kérdem :) Mert szerintem nem. Hát erről is ennyit.

Ismét egy nagyon jó edzésen volt szerencsénk részt venni, köszönjük!

A cikk második részét itt olvashatjátok!

Az év legmelegebb hetén (nem a Pride) sikerült idelátogatni. Edzés nélkül is patakokban folyt a víz rólunk. Persze vizet ennek megfelelően egy decit nem vittünk magunkkal… igazi profik vagyunk!

Az előző terem egy nagy űrt hagyott bennünk (pozitív értelemben), így nagyon vártuk az új lehetőséget. Vajon lesz valami, amiben mást tud nyújtani, mint az előző? Ebben az esetben is megelőzte a hírneve a termet.

A terem maga a Városliget mellett a Stefánia palota mögött helyezkedik el. Eldugott, nyugalmas zöldkörnyezet. Nagyon könnyen megközelíthető autósan és tömegközlekedéssel is. Aki kocsival érkezik, azoknak egy nagyobb parkoló áll rendelkezésre és további lehetőségek vannak még az utcán. Még futás szempontjából a Liget, addig egyéb gyakorlatok miatt a parkoló is maximálisan kihasználható. Crossosok jól tudnak helyszínt választani!

Az épület szoci, de kívül újrafestve, belül pedig átalakítva van. Belső rész nagyon tágas minden tekintetből. Az öltözők hatalmasak és egyedien, igényesen kialakítottak (ennél jobb biztos sehol nem lesz!). Még mondjuk az edzőterem maga egy nagyobb tornateremnek felel meg (mert az is valójában). Így már most mondhatjuk, hogy itt télen-nyáron minden gyakorlat elvégezhető kül- és beltéren – persze csakis, ha az edzőbá aszongya. Az eszközökből itt is minden és a legjobb minőségben megtalálható. Egy igazi játszótér, ahova „vadulni” érkeznek a nagygyerekek.

Mindig meglep engem, mikor újként érkezem egy ilyen crossfit terembe, hogy rögtön jön valaki mosolyogva bemutatkozni. Tárt karokkal várnak a közösségbe, a nagyképűségnek és a megjátszásnak semmi jele. Reggel a nap elején vagy - mint mi is - egy fárasztó hosszú nap után élmény az ilyen helyre lejönni. Az ember ilyenkor nemcsak edzeni érkezik, hanem társasági életet is él. Annak ellenére, hogy egyedül mész végig az órákon, mégis egy csapat, egy közösség részese vagy.

Még az előző edzés végén jártunk, de már kaptuk az instrukciót, hogy ha már itt vagyunk, akkor használjuk ki hasznosan ezt a kis plusz időt. Muszáj itt megjegyeznem, hogy a feladatok kivitelezésének gyakorlása és a kihívások folyamán is mindenkire külön figyelmet fordítottak. Természetesen javították a kivitelezést, ha rosszul csináltad vagy segítettek tökéletesíteni a mozdulatot, de ezen felül folyamatos volt a kommunikáció is, hogy te, mint „szenvedőalany” mit érzel? Ezek és még sok egyéb kis plusz, ami bennem mély nyomott hagyott a Crossfit BBros esetén.

Az edzés egy gyors közös bemelegítéssel indult. Ezt követően kezdőkre és haladókra osztottak minket. Magabiztosan választottam a haladó csoportot... végül kiderült, hogy minden súlyból zónaadagot kaptam. Például fej fölött guggolást a férfiaknak 60 kg-mal kellene… na ez majdnem az én testtömegem. Mellettem lévő hihetetlenül csinos hölgynek még egy csábító mosolyt sem dobtam miután ugyanazzal a súllyal csinált mindent, mint én. Gyerekkorom kedvenc játéka ugrott be, a Mortal Kombat: „Finish Him!”.

Visszakanyarodva az órára, jól összetett volt. Egy gyakorlat kivitelezésének gyakorlásával indítottunk (amit persze a későbbiekben alkalmazni is sikerült). Így még frissen tudtam a koordinációra ügyelni. Ezt követően két kihívást kellett teljesíteni:

1. 4 kör

8 overhead squat (fej fölött guggolás)

10 burpee over bar (négyütemű a rúd fölött átugrással)

1. 4 kör

8 thruster (guggolásból vállból nyomás)

10 burpee over bar

Az első kihívás teljesítését követően 3 perc pihenő volt.

Egész jól ment az elején, de emlékeztettem magam, hogy épp gyerek súlyokkal játszom. Itt megjegyezném, amit Klaus (Reebok Crossfit Duna) mondott nekünk: „Nem a másikat kell legyőznöd, hanem önmagad! Ugyanis magadhoz képest kell fejlődnöd, nem a másik viszonylatában.” Első kihívást követően szökőkútként izzadtam már. A magnézium a kezemen max másodpercekig maradt, mert lemosta az izzadtságom. A második kihívás folyamán már a hátsómon át vettem a levegőt. Azon gondolkodtam, hogy záróizmaimon át kürtölve adok lendületet, hogy guggolásból kinyomjam a súlyt. Végül persze speciális képességem nélkül is sikerült abszolválni a kihívást. Az edzés végén még lenyújtottunk… bár ez a rész már nem teljesen tiszta számomra, némileg kiesik.

Nagyon jól éreztük magunkat a Crossfit BBros-ban is! Ezt a termet is ajánlani tudjuk mindenkinek!

A cikk első részét itt olvashatjátok!

A 14. kerület csendes, nyugis részén található Crossfit B’Bros terem volt a második állomásunk.  Első pozitív tapasztalatunk az edzőteremmel kapcsolatban a hatalmas és tágas parkoló, manapság ezt már nagyon kell értékelni. Az épület kívülről bennem személy szerint olyan érzést keltett, mint egy régi művház, de borzasztóan kreatív külsőt varázsoltak neki, így már első látásra volt egy  kellemes aurája. Ezt már csak fokozta a belső tér kialakítása, egy nagy előtéren – szintén művház feeling –, majd farostlemezekkel borított folyosón sétáltunk keresztül, mire eljutottunk magához a giganagy terem ajtajához. Ott szinte egy másik világ tárult elénk. Maga a „küzdőtér” egyetlen hatalmas légtér, tele a legprofibb eszközökkel. Mivel borzasztóan nagy a terem, ezért elvész benne a sok eszköz, de ha jobban körbe nézel, realizálódik benned, hogy itt azért minden van, aminek csak lennie kell.
Ámde még mielőtt bevettük volna magunkat a terembe, gyorsan elszaladtunk átöltözni, és hát az öltözőben ért a második sokk (az első akkor, amikor megláttam milyen hatalmas a terem), mivel crossteremhez képest szürreálisan igényes és „dizájnos” öltöző fogadott. (Én például teljesen beleszerettem a bádog mosdókagylóba :))

A teremben este 7-re kb 100 fok volt (ami nem meglepő, ha kint már napok óta 200 fok van), de ez azért adott egy kezdő hangulatot, attól mindenesetre nem nagyon kellett tartani, hogy nem melegszünk be rendesen. Egy gyors közös bemelegítés után az elszánt egybegyűltek két csoportra váltak, egy kezdő, és egy haladó csoportra. Tomi ment persze a haladókhoz, nem is bántam, legalább kigyilkolja magát rendesen, én meg nem érzem olyan végtelenül fogyatékosnak magam mellette. :)
A mi kis kezdő csoportunkban 6-an voltunk, és természetesen egészen biztos vagyok benne, hogy a mi kaptuk a jobb edzőt. :) No de komolyra fordítva a szót, kezdő csoport ide vagy oda, egyáltalán nem voltunk kímélve szerintem, annyi volt az alapvető különbség, hogy nekünk inkább állóképesség gyilkos feladataink voltak, és mi nem dobáltuk ész nélkül a fejünk fölé a súlyemelő rudat. Még jó. Az edző szuper figyelmes és segítőkész volt, a gyakorlatokat mindig részletesen elmutogatta, és állandóan javított mindenkit, aki nem szabályosan csinált valamit.

Használtunk kettlebellt vállról nyomáshoz, kitörésekhez, aztán volt időre teljesítős „kihívásunk” négyütemű fekvő+húzódzkodás kombóval, aztán a végén fiú és lány csapatba verődve volt szántolás súly nélkül, aztán súllyal (a személyes kedvencem :)). Természetesen a végére patakokban szakadt, ömlött rólam a víz, de mint említettem, kvázi szaunában edzettünk (mondjuk ez engem személy szerint kicsit sem zavart, sőt, lány lévén kifejezetten örültem az izzadás áldásos méregtelenítő és egyéb kedvező hatásainak). Az edzés végén természetesen itt is jó alaposan lenyújtottunk, ezt itt sem veszik félvállról, majd zárásképpen az elmaradhatatlan össznépi pacsi.

Az edzés ideje alatt egyébként nagyon sokan voltunk a teremben (vagy nevezzük inkább hangárnak, vagy csarnoknak), volt ugyebár a kezdő és a haladó csoport, de voltak, akik még az előző óráról ragadtak benne egy kihívásban, ám egyáltalán nem volt zavaró a „tömeg”, hiszen volt hely bőven mindenkinek, senki nem zavart senkit! Sőt, mint a kezdő csoportban „szerencsétlenkedő”, semmivel nem éreztem magam kevesebbnek azoktól, akik szemlátomást nem tegnap óta űzik ezt  sportot. Ez azért nagyon fontos, mert ez már a második olyan crossfit terem, ahol rácáfolnak arra a sztereotípiára, miszerint a crossfittesek valamiféle magasabb rendű, kiválasztottakból álló szektának hiszik magukat, és lenézik azokat, akik nem képesek hasonló emberfeletti sportteljesítmény produkálására, mint ők. A francokat! Itt aztán senki nem néz ki senkit, sőt, szerintem kifejezetten elismerően és bátorítóan állnak azokhoz a „kezdőkhöz”, akik belevágnak ebbe a kicsit sem könnyű, de annál szebb sportba, és lemennek közéjük edzeni.

Nagyon jó edzés volt, jó edzőkkel, jó csapattal, köszönjük B'Bros!

A cikk folytatását itt olvashatjátok!

A tesztünk első állomása a Reebok egyetlen itthoni hivatalos terme a Reebok Crossfit Duna volt.A terem a Hajógyári sziget indusztriál és poszt-party környezetében található. Elhelyezkedése ideálisnak mondható, ugyanis óriási szabad (elhagyott) területtel rendelkezik, amelyet szabadon ki lehet használni akár futáshoz akár egyéb gyakorlatokhoz. Könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel és autósan is.

A terem belső kialakítás is a környékkel harmonizálva a klasszikus nyers indusztriál stílust követi. Egy crossfit terem esetén az ember nem is kíván mást. Ide nem a kirakat nők vagy férfiak jönnek, hanem a valóban sportolni és önmagukat legyőzni vágyó emberek. Szóval bármely két csoport nemes képviselője vagy, úgy nagy örömmel tudok egyéb termet ajánlani!
Minden felszerelés a legjobb minőségben megtalálható, amire csak szüksége van egy olyan sportolónak, aki (tökeit felvarrva) elhatározza és lejön edzeni ide: Rogue eszközök, keret, több gyűrű is, traktor gumi (nem az Audi felni, hanem ez a menő – drágább is), evezőpadok, kettlebellek, stb… A talaj pedig természetesen speciális padlóburkolattal van borítva, hogy a súlyt le is tudd dobni (le fogod úgyis, végén már fétis is lesz).

A legfontosabb mielőtt belevágsz, hogy rendelkezz egy minimális angoltudással, narrátorral vagy egy elvárható minimális asszociációs képességgel, hogy felfogd, amit mondanak és mutatnak neked. Utóbbi esetén nem kettlebellt, hanem a csörgőt javasolnám neked. Ez fontos, ugyanis az edzés angol nyelven folyik. Bármennyire is maximális figyelmet szentelnek az oktatók rád, sajnos a félreértésekből sérülések lehetnek.
Szombaton két szint közül választhattunk: kezdő és haladó. A konditermi jártasság sajnos nem jelenti egyenesen, hogy haladó órára tud valaki menni. A crossfit ugyanis inkább alapszik az erőemelésen, mint a gyúráson. Így, aki nem tudja, hogyan kell emberien guggolni (nem rángatózni) vagy szakszerűen nagyobb súlyt mellre venni, úgy kéretik lemenni a kezdőedzésre. Persze a többi nap további órák is elérhetőek.

Az edzés egy szóval: professzionális. Az edzés elején készséggel elmagyarázták és bemutatták a napi kihívást. Egy laza futást követően a gyakorlatok helyes kivitelezését bemelegítés részeként begyakoroltuk. Miután bemelegedtek az izmaink, lenyújtottunk és hengereltünk hosszabban. Ezt követően indulhatott a 21 perces kihívás. Minden percben az alábbi 3 gyakorlatból kellett a soron következőt elvégezni:
15 Wall ball – guggolásból indítva a medicínlabda feldobása két kézzel egy bizonyos pont fölé
20 kitörés, ugrásban lábcserével
10 toes to bar – függeszkedésben lábemelés a lengésből indítva
Ha a gyakorlatot 30 mp alatt teljesítetted, akkor 30 mp maradt pihenni. Ha lassabb vagy, akkor természetesen kevesebb. Magyarul itt jobban megéri a segged széthajtani. 40 fokban még onnan is folyt rólunk az izzadtság… szóval tudjátok. De nem gond, ezzel is csak a Dunát tápláltuk. A kihívást követően még egy kis nyújtás és hengerelés. Ha nem fájna eléggé, akkor most dolgozzunk rá.

Konklúzió:
Azt hazudtam, hogy kellemesen átmozgatott az edzés, de a valóságban 3 napig az elfelejthettem az ülőpozíciót. Több évig crossfitteztem és sok teremben megfordultam, de ritka az ennyire összeszedett óra. A szaktudás páratlan motivációval és odafigyeléssel társul. Az első pillanatban beszippant a közösség és egész edzésen tart a varázslat, majd űrt hagyva benned távozol. Azonban a hihetetlen elégedettség és öröm, amit utána érez az ember, az tovább kitart. Teljesen fanatizált minket! Ennek köszönhetően örömmel jelenthetem be, hogy sikerült partnerségre jutni a Reebok Crossfit Dunával! Tapsvihar, ováció és bedobott bugyik! Juhéj!

A cikk első részét itt olvashatjátok!

A crossfitet valamiféle elsőre érthetetlen és megfejthetetlen mítosz lengi körül, egyesek támadják, egyesek már-már természetellenes módon rajonganak érte. A crossfitet lehet szeretni, vagy nem szeretni, lássuk be, napjainkban ez az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor legmegosztóbb mozgásforma. Tőlünk nap, mint nap rengeteg Klubtag kérdezi, hogy ajánljuk, vagy nem ajánljuk, mi meg olyanok vagyunk, hogy ha valamiről véleményt formálunk, és azt nagyközönség felé közvetítjük, akkor szeretjük azt előtte körültekintően megalapozni. A feladat tehát adta magát, ahhoz, hogy magabiztosan eldöntsük, a hívők, vagy a támadók, esetleg a szkeptikusok táborát kívánjuk gyarapítani, saját bőrünkön kell tapasztalnunk, mit nyújt egy igazi crossfit edzés.

Ahhoz, hogy az igazi crossfitet ismerjük meg, biztosra mentünk, és azokat a termeket próbáltuk ki, ahol az igazi crossfit edzéseket tartják. Az igazi, original crossfitet ugyanis csak ott kapod, ahol erre engedéllyel rendelkeznek. A hivatalos crossfit terem licenszét ma Magyarországon csak nagyon kevés terem mondhatja magáénak, ami nem véletlen, mivel az engedély megszerzésének többek közt rendkívül komoly szakmai követelményei vannak.

4 hivatalos budapesti crosssfit termet kerestünk fel, és vettünk részt az edzéseiken. A minél reprezentatívabb és informálisabb eredmény érdekében az irodából ketten teszteltünk, így nemcsak mindkét nem, de két különböző edzettségi állapot is képviseltette magát, vagyis egy mondhatni nulla crossfit tapasztalattal rendelkező gyenge nő, és egy mondhatni komolyabb crossfitt múlttal rendelkező erős férfi élménybeszámolóján keresztül ismerhetitek meg a bemutatott termeket.

 
Ami pedig crossfit tényfeltáró körutunk végére kialakult konklúziót illeti, vagyis az All You Can Move álláspontja a következő:
A crossfit egy nagyszerű mozgásforma, talán az egyik legjobb választás annak, aki állandó versenyben áll önmagával, aki mindig többre és többre vágyik, megszállottja a folyamatos fejlődésnek, és a - manapság annyira népszerű kifejezéssel élve - a komfortzónából való kilépésnek. Aki szereti a mindig változatos edzéseket, aki szeret csapatban küzdeni, és aki nem esik kétségbe, ha felszalad rá egy komolyabb mennyiségű izomtömeg.
DE! A crossfit esetében valóban komoly szakmai felkészültséget és tapasztalatot igénylő edzésről van szó, a hozzá nem értés pedig valóban akár sérüléshez is vezethet, ezért mindenki körültekintően válasszon magának crossfit termet, ugyanis „nem minden crossfit, ami fénylik”

Az alábbi négy teremben tartott crossfit edzéseket azonban NAGYON AJÁNLJUK mindenkinek! Ahogy az a beszámolókból is látható lesz, ezekben a termekben a legfelkészültebb edzők, a legjobb eszközök segítségével, a legjobb hangulatú edzéseken garantálják, hogy nem csak átéled ezt a megfoghatatlan érzést, ami a sportágat körülveszi, de egy életre a crossfit rabjává válsz.

1. REEBOK CROSSFIT DUNA

Női szemmel:

A hajógyári szigeten található, raktárépületből átalakított, professzionális, Budapest egyik legnívósabb és legelismertebb crossfit termét egy szombati napon látogattuk meg, méghozzá azon a szombaton, amikor évszázados meleg rekordok dőltek meg, ami 40 fokot jelentett árnyékban, de tényleg.

 Tovább...

Férfi szemmel:

A tesztünk első állomása a Reebok egyetlen itthoni hivatalos terme a Reebok Crossfit Duna volt.A terem a Hajógyári sziget indusztriál és poszt-party környezetében található. Elhelyezkedése ideálisnak mondható, ugyanis óriási szabad (elhagyott) területtel rendelkezik, amelyet szabadon ki lehet használni akár futáshoz akár egyéb gyakorlatokhoz. Könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel és autósan is.

Tovább...

2. CROSSFIT B'BROS

Női szemmel:

A 14. kerület csendes, nyugis részén található Crossfit B’Bros terem volt a második állomásunk. Első pozitív tapasztalatunk az edzőteremmel kapcsolatban a hatalmas és tágas parkoló, manapság ezt már nagyon kell értékelni. Az épület kívülről bennem személy szerint olyan érzést keltett, mint egy régi művház, de borzasztóan kreatív külsőt varázsoltak neki, így már első látásra volt egy kellemes aurája.

Tovább...

Férfi szemmel:

Az év legmelegebb hetén (nem a Pride) sikerült idelátogatni. Edzés nélkül is patakokban folyt a víz rólunk. Persze vizet ennek megfelelően egy decit nem vittünk magunkkal… igazi profik vagyunk! Az előző terem egy nagy űrt hagyott bennünk (pozitív értelemben), így nagyon vártuk az új lehetőséget.

Tovább...

3. CROSSFIT TESSERACT

Női szemmel:

Nehéz helyzetben vagyok. Attól tartok az a vád ér, hogy fizetett PR cikkeket írunk azokról a crossfit termekről, amiket kipróbálunk, és ezért van az, hogy agyba-főbe dicsérjük őket, pedig erről szó sincs! Az igazság az, hogy a tesztkörutunk során egyik pozitív csalódás a másik után ér minket,

Tovább...

Férfi szemmel:

Bár aranykorszakát élik a Marvel filmek, de jelen esetben semmi kötődés nincs a szuperhősökhöz., ám hétköznapi emberek számára mégis hihetetlen teljesítményekre lesz képes az, aki itt el kezd edzeni.

 Tovább...

 4. CROSSFIT TRAFO

Női szemmel:

A Crossfit Trafo – mily meglepő módon –ugyancsak egy gyárépületben található a 8. kerületben, közvetlenül az Orczy park hatalmas zöld területének szomszédságában. Az első pozitív élmény, hogy a gyár udvarában ingyenes a parkolás, és egy fokkal talán megnyugtatóbb is a terem előtti zárt helyen parkolni, mint az utcán.

Tovább...

Férfi szemmel:

Teremlátogatásunk utolsó állomásához érkeztünk. 3 terem és 3 különböző edzés, különböző erősségek és jellegzetesség. A Trafó ezek között hol foglal helyet és mit képvisel? A hely ahova legyél bárki, érkezz bárhonnan, rendelkezz bármilyen sport múlttal, itt megtalálod a helyed és csodát tesznek veled. Van egy célkitűzésed, itt megmutatják, hogyan szárnyald túl.

Tovább...

A hajógyári szigeten található, raktárépületből átalakított professzionális, Budapest egyik legnívósabb és legelismertebb crossfit termét egy szombati napon látogattuk meg, méghozzá azon a szombaton, amikor évszázados melegrekordok dőltek meg, ami 40 fokot jelentett árnyékban, de tényleg, minden költői túlzás nélkül. Az óra 11-kor, vagyis konkrétan a legmelegebb napszakban kezdődött, így már akkor szakadt rólunk a víz, amikor odaértünk. A hőguta kétlábon való kihordása vegyült még némi izgalommal, mivel tudtam, ide tényleg az igazán kemények járnak, én meg ugyan rendelkezem némi sportmúlttal, de itt az valószínűleg annyit ér majd, mint halottnak a csók. Nem tudom, hogy azért, mert ezek az aggodalmak ordítottak rólam, vagy azért, mert ez itt teljesen természetes, de a megérkezésünket követően az óra kezdése előtt pár perccel a terem vezetője egy olyan lelkesítő monológgal fogadott minket kedvesen, ami után komolyan azt éreztem, bármire képes vagyok! Tulajdonképpen minden, amit mondott, közhely volt, de mégis, ahogy mondta, ahogy azt átadta, az üres frázisok megteltek tartalommal, egyszerre kerített hatalmába a nyugalom és az elszántság. „…Ne azt figyeld, mit csinálnak a többiek, ne másokhoz mérd magad! Az egyetlen, akinél jobbnak kell lenned, akit le kell győznöd, az nem más, mint Te önmagad…” Tudom, hogy totális túlzásnak hangzik, de tényleg ez volt az a pillanat, amikor először kezdtem kapizsgálni, mit nyújt a crossfit, amiért annyian szinte már mániákusan megőrülnek érte.

A helyiek tehát nagyon barátságosak és segítőkészek, semmi ki- vagy lenézés, semmi erőfitoktatás, semmi arcoskodás, látszik, hogy ennél ők sokkal profibban űzik ezt azt ipart.

Kevesen voltunk az órán, mindössze 3-an (na persze, hát ki az az állat rajtunk kívül, aki a 40 fokban bevállal egy edzést??), így maximális figyelmet kaptunk az oktatótól, bár amennyire profik a srácok, szerintem full house esetén is ugyanezt éreztük volna. Laza 400 méter futással, majd nagyon alapos, 20 perces bemelegítéssel indultunk, minden porcikánkat gondosan felkészítettük az előttünk álló kihívásra.

Aztán jött maga az edzés, ami az egész órából „csak” 21 perc volt, 3 gyakorlatból, annak 7 ismétléséből állt. Mielőtt belecsaptunk volna a közepébe, természetesen végigvettük a gyakorlatokat, hogy tutira minden mozdulat a helyén legyen, de mondhatom, egy idő után már meghalt a technika, és csak a túlélés számított.
1 perc wall ball (15 db)
1 perc jump lunges – ugrálós kitörés (20 db)
1 perc toes to bar – függeszkedésben lábemelés a lengésből indítva (10 db)
A gyakorlatok és a körök között NINCS PIHENŐ, ha egy gyakorlatot hamarabb befejezel, mint 1 perc, akkor annyi szusszanásnyi időd van, amíg le nem telik az 1 perc.

Nos, az első kör még vicces volt, talán még a második is, aztán a harmadik körnél már kezdett gyanús lenni a dolog, majd a negyediktől kezdett el really fájni, akkor fogyott el a levegő, onnantól indult a harc. Nem a többiekkel, önmagammal. Na persze egyedüli lányként igyekeztem tartani a tempót a fiúkkal, és nem szégyenben maradni, ami nagyjából sikerült is, de közben minimum 2-szer azért azt éreztem, a következő kört inkább lányosan elmosolygom, és elcsalom. Aztán ránéztem Tomira, aki rezzenéstelen arccal csinálta a feladatokat, szerintem izzadni is csak azért izzadt, mert 40 fok volt a teremben, és ez annyira felbosszantott, hogy csak azért sem álltam meg. :) Hát nehogy már ő el sem fárad, én meg itt elcsalinkázom, na még mit nem! :) Ami még ezenkívül tovább spannolt, az az edzők biztatása. Hát komolyan, az valami hihetetlen volt. „Magasabbra, gyorsabban, nagyon jó vagy, még 3 kör, már csak 2 kör, még 10 mp, gyerünk!” és mindezt olyan nyugodt, mégis szuggesztív módon, amivel korábban még sehol nem találkoztam. Aztán egyszer csak hála a jó égnek, letelt az a 21 perc, mindenki összepacsizott, jók voltunk, megcsináltuk! Szakadt rólunk a víz, lihegtünk, keringtünk a teremben hogy összeszedjük a tüdőnket, király volt!

Levezetésképpen elő az SMR henger, átpasszíroztuk vele minden porcikánkat, nem mondom, hogy jobban esett, mint egy jó kis thai masszázs, de nagyban hozzásegített, hogy újra rendesen funkcionáljanak a végtagjaim, és ne remegjen minden izmom, mint a kocsonya.

Óra után bevettük magunkat az öltözőbe, semmi más nem esett volna jobban abban a percben, mint a hidegzuhany! Az öltöző egyébként tágas, tiszta, teljesen rendben van. Semmi luxus, extra-hiper wellness spa és egyéb feeling, de nyilván ez a hely nem is erről szól, aki ilyenfajta élményre vágyik, az orientálódjon inkább más típusú termek felé.

Az első igazi kalandom tehát a crossfittel összességében nagyon pozitív csalódás, kedves, barátságos fogadtatás, profi terem, profi felszereltséggel, profi edzőkkel, nálam 10-ből abszolút 10-es!

A cikk második részét itt olvashatjátok!

Bevezető cikkünkben azt ígértük, bemutatjuk a 21. század legnagyobb segítségeit a fogyókúrában. Márpedig ha segítségről van szó, a LifeTiltnél jobbat keresve se nagyon találunk. A honlapjukon gyakorlatilag az összes szükséges infót megtalálod ahhoz, hogy  saját erőből képes legyél változtatni a testeden, sőt az életeden, mert hogy itt életmódváltásról van szó, aminek „csupán” eszköze a fogyás, de a hadjáratuk végső és rendkívül nemes célja annak az önmagadnak a megtalálása, aki saját erejéből bármit képes elérni.  
No de mi nem a világot akarjuk egyelőre megváltani, úgyhogy maradjunk egyszerűen csak a mezei fogyásnál. A LifeTilt ugyanis olyannyira nyújt segítő jobbot az időhiányban szenvedő fogyni vágyóknak, hogy nem csak részletesen (de komolyan, annyira részletesen, hogy azt már tényleg csak az nem érti meg, aki nem akarja) leírja, hogy konkrétan mit mikor és mivel kell enni, ha fogyni szeretnénk, de az általa hirdetett elvek alapján elkészíti, és házhoz, vagy irodához szállítja az egész napi diétás menüt.

Ez a gyakorlatban ugyancsak úgy történik, hogy kiválasztod a számodra szimpatikus menüsort, és adott időszakra megrendeled a teljes ellátásodat. A menük egységesen napi 1400-1500 kcal között mozognak, azon belül is étkezésenként teljesen optimálisan elosztva a fehérje-, zsír-, és szénhidrát arány, magyarul úgy van a menü összeállítva, hogy attól fogyni fogsz, de közben változatosan táplálkozol, finomakat eszel, és még csak nem is éhezel. Sokszor szerepel halétel a fogások között, ami szerintünk tök jó, ám gondoltak azokra is, akik irtóznak a haltól, nekik ezekre az esetekre van mindig halmentes opció.
Jelenleg ugyan még nincs a kínálatban, de már fejlesztés alatt áll a 2200 kalóriás napi menü, nyilván a pasik is elkezdték verni az ajtót - akiknek az 1400 kalória úgy nagyjából arra elég, hogy még éhesebbek legyenek -, hogy rájuk miért nem gondol a LifeTilt!? Nos akkor most mi itt, nem hivatalosan, de megnyugtatunk minden egyenjogúságában sértett férfit, nyugodjatok meg, rátok is gondol! Sőt, volt szerencsénk mindenki előtt ki is próbálni, hogy mennyire gondolnak rátok is, szóval izgalomra semmi ok, a LifeTilt menüvel hamarosan Ti is jól fogtok lakni! :)
Így tehát összességében kipróbálhattuk, hogy milyen az alap és a halmentes 1400 kalóriás menüsor, és az irodánk férfiúi megkapták az emberesebb 2200 kalóriás napi menüket.
Konkrétan az egész iroda LifeTiltet tesztelt egy hétig, így a következőkben legalább 4 szemszögből ismerhetitek meg a LifeTilt menüket, higgyétek el, ennél részletesebb és reálisabb képet már keresve sem kaphatnátok! :)
 
A korábbi teszthéthez hasonlóan, most is remekbe szabott kis dobozkákban érkezett a mindennapi étkünk korán reggel, a dobozkák szintén gondosan felcímkézve, hogy pontosan képben legyünk, LifeTilték ajánlása szerint mikor melyik doboz tartalmát tegyük magunkévá. Az egy napi élelemcsomagunk magában foglalta az arra a napra kapott ebédet (leves+főétel), uzsonnát, és a következő napon fogyasztandó reggelit és tízórait. A szemfülesebbeknek nyilván feltűnt a vacsora hiánya, ám hibáról szó sincs, az egész napi menü ugyanis úgy van felépítve, hogy a nap során szépen elosztva megkapod mindazt a tápanyag mennyiséget, amire a szervezetednek szüksége van, ami megfelelő energiával lát el a napod sikeres teljesítéséhez. Estére pedig a LifeTilt diéta már nem terheli le a gyomrodat, ezért vacsora gyanánt a menüdhöz egy adag fehérjeshaket ajánl (természetesen a saját márkájából) , amit szintén megrendelhetsz a menüd mellé. Akinek ez első hallásra kicsit soványnak tűnik vacsorára, az higgye el, nem az, mert a nap során olyan jókat eszel, hogy estére már nem akarod tartólábastól felfalni az egész hűtőt, szóval nem is nagyon igényelsz többet. Na meg végeredményben ne felejtsük el, fogyókúráról van szó, szóval valahol azért kicsit illik meghúzni a gyeplőt na.

És akkor lássuk részletesen, mit tartalmaz a LifeTilt menü!

HÉTFŐ:

Ebéd:

Vöröslencse krémleves

• - A vöröslencse krémleves nagyon finom volt.
• - A krémleves nagyon finom volt, kellemesen fűszerezett.
• - A leves állagra szuper volt, az íze is jó.

Sült pulykamell lencsés rizottóval

Citromos grillezett hal zelleres barnarizzsel

A hal szerencsére nem volt szálkás, a rizs is finom volt, bár egy kis sót még elbírt volna.

Currys pulykamell barnarizzsel

• A hús omlós volt, a szósz fűszerezése finom, ízletes. A barnarizs puha, kicsit ízetlen, de a kettő összességében jó ízhatást keltett.    A hús omlós volt, a szósz fűszerezése finom, ízletes. A barnarizs puha, kicsit ízetlen, de a kettő összességében jó ízhatást keltett.  
• A pulykamell átsült, nem száradt ki, zamatos maradt, a mártás színe nem volt bizalomgerjesztő, de finom volt, a rizs jól nézett ki, de sajnos nem volt íze; összességében az egész ebéd 10-ből 7 pontot kapott nálam.

Uzsonna: Tofus cukkini paprikás

• Finom volt az íze, kicsit lehetett volna tartalmasabb, de az ebéd még nagyjából eltelített, úgyhogy nem volt gáz.
•  A paprikás lehetne paprikásabb, magyarosabb. Jobban fűszerezném, de jó ötlet tofuval készíteni.

KEDD:

Reggeli: Szeletelt csirkemell sonka, paradicsom, 1db rozskifli

• Finom puha volt a rozskifli, jó volt a felvágott is, látszott rajta, hogy színhusi és nem az a mócsingos sz@r, még egy kis zöldséget elbírt volna a történet.
• Egyszerű reggeli, nothing serious.

Tízórai: LifeTILT Cappuccino Túrókrém

• Ezt már tegnap óta vártam, kellemes ízű volt a túrókrém, nem volt csömör, mint a bolti verzió, nem csalódtam benne.
• Finom, bár ha nincs ráírva, hogy milyen ízesítés, nehéz megállapítani, de jól esik a "nagy diétában" az édesség:)
• Ahhoz tudom hasonlítani, amikor a fagyiporból készült krémet már megesszük és nem hagyjuk megfagyni. :) Nekem ízlett.

Ebéd:

Orjaleves

• A leves nagyon finom volt, kicsit menzás íz világ, a hazai ízekkel vegyítve, finom, és tele volt husival.
• A leves csomagolva nem volt bizalomgerjesztő, de melegítés után nagyon fini volt. Akadt benne zöldség és husi is bőven.
• Amolyan raguleves sok csirkehusival. Finom "nagymamás" íze volt. :)

Grill csirkemell grillezett céklával, rizzsel

• A főétel a maga egyszerűségével finom volt, jól el van találva az adagok mérete, a levest pont kiegészíti a főétel mennyisége.
• A csirkemell is finom volt. A rizsen a cékla segített egy kicsit, de a többi rizshez hasonlóan ennek sem volt íze.

Rostonsült tengeri hal barnarizzsel és kapormártással

• Isteni finom volt, aki szereti a halat kaporral, az nem fog csalódni. :)

Uzsonna: Csirke húsos ragu zöldségekkel, kuszkusszal

• Egyszerűen csak finom volt, nagyon ízlett a kuszkusz a zöldségekkel.
• A csirke egyszerű volt, de borsos, így volt íze. A kuszkusz nagyon finom volt, mintha tésztát ettem volna, a zöldség minimális volt benne.
• A hús szokás szerint rendben volt, a zöldséges kuszkusz viszont meglepett. A rizsekhez képest sokkal finomabb köretnek bizonyult, amit a zöldségek még jobban feldobtak.

SZERDA:

Reggeli: Kefíres gyümölcslepény 

• Olyan "mamaféle" süti íze van, ez a reggeli nagyon finom volt, és nagyon laktató.
• Békebeli süti, olyan, mint ami a mamák szoktak sütni. Akár délután is kiváló lenne egy csésze kávéval.

Tízórai: LifeTILT Eper Túrókrém

Ebéd:

Korhelyleves

• A levest kicsit után kellett sóznom, de ezt leszámítva finom volt és tartalmas.
• A leves egészen hasonlított nem diétás társához. Volt benne hús, nyilván nem az a füstölt íz, ami egy nem diétás változat szerinti levesre jellemző, ez picit hiányzott belőle, illetve a fűszerezése enyhe volt, de azért cserébe, hogy diétás, nagyon elégedett voltam a levessel.
• A leves tartalmas volt, sok káposztával, némi szalonnával és enyhén fűszerezve.

Grillezett lazac, barnarizses rizibizi, grillezett cukkini

A lazacban nem lehet csalódni, nagyon jó, és a köret is finom, a cukkinit nem sütötték szénné, pont jó állagú volt.

Távol-Keleti szószban pácolt filézett csirkecomb

•  Érdekes ízhatású, de finom volt. A szósz jó fűszeres volt, inkább egy erős pácnak tudom leírni, ami tökéletesen ellensúlyozta a köret "egyszerűségét".
• A csirkecomb omlós volt (mégsem volt túlsütve), kellemesen fűszerezve, még mondjuk a szósz enyhén pikáns volt. Elég nagy adag volt és tartalmas. Az egyetlen amit nem éreztem, az a koriander.

Ananászos serpenyős pulykamell, párolt árpagyöngy, párolt brokkoli

A csirke finom volt, aki szereti az ananászos húst, annak biztos, hogy nagyon tetszene, a brokkoli és az árpagyöngyök túl puhák voltak, illetve a korábbi napi köretekhez hasonlóan íztelenek voltak, egy kicsit rövidebb párolási időt és némi fűszert javasolnék hozzá; összességében nem volt rossz, jóllaktam tőle, nem állt be a kajakóma, ami jó.

Uzsonna: Zöldséges rakott édesburgonya

• Összességében is nagyon finom volt, de a legjobban a tetején az a sajtszósz szerűség ízlett.
• Ez a kaja nagyon finom volt, ízre, színre, állagra, illatra is szuper volt, burgonyának írták, de szerintem csak répa volt benne:) összességében nagyon tetszett és nem volt íztelen (észrevettem hogy az uzsonnák jobbak az ebédeknél)
• Leginkább egy zöldségfőzelékhez tudom hasonlítani. Kellemes lágy íz, abszolút nem megterhelő, könnyed étel.
• Akár még otthoni ebédnek is megállná a helyét, finom ízű, nyári étel. A sajt (?) a tetején isteni volt, de még jobban odapirítottam volna.

CSÜTÖRTÖK:

Reggeli: Színes, paprikás, kefíres túró rozskiflivel

• Nagyon finom volt, a túró lehetett volna egy picit több is, mert tényleg etette magát :) A kifli nagyon finom, meg kell kérdeznem, honnan hozzák.
• Körözött paprikásan, örök kedvenc és a kifli tényleg nagyon magos, rozsos volt, mert hát úgy szeretjük. :)
•  Igazi könnyed reggeli, nyáron a nagy melegben ez csúszott, még mondjuk mást nem ettem volna meg.
• Lágy, könnyed reggeli étel. A magvas kifli és a túró nagyon jól harmonizált egymással.

Tízórai:  LifeTILT Karamellás Brownie Túrókrém

Ebéd:

Fitt citromos almaleves

• Az almaleves volt a hét csúcspontja, tökéletesen, minden nap tudnám enni, finom édes, tele almával, kellemesen fahéjas, és nyáron különösen jól esik.
• A levessel együtt szinte megérkezett a Jézuska is. Természetesen nem gondoltam egy percig se, hogy Karácsonyfát állítsak, de majdnem… :D Na, szóval ízlett, gyerekkorom ízvilágát hozta vissza, amikor a nagypapánál ettük a friss kompótot. Citrommal még tuningoltam volna, de hamar elfogyott így is.
• A leves nagyon finom volt, nem volt vizes, finom almás íze volt, citromot nem éreztem.
• A levesen annyira nem lehetett érezni a citromot. Nem volt egy gasztronómiai élmény, de nem mondanám rá azt sem, hogy rossz volt. Pozitív, hogy tele volt almadarabokkal.

Jégsaláta garnélával és kefíres öntettel

A maga egyszerűségében finom volt, nagy adag jégsaláta, kevésbé nagy adag garnélával, de a kefíres öntet nagyon jól volt fűszerezve, sokat dobott rajta.

Gyömbéres szilvás csirke barnarizzsel

A csirke az nagyon finom és egyben volt számomra: csirke fűszerezése, állaga, a szilva és a szósz harmonizált. Olyan amiért úgy érzi az ember, hogy megérte érte fizetni. Egyetlen negatívum, hogy lehetett volna több is! Nagyon finom volt, így kicsit űr maradt bennem és éhes maradtam.

Csirkemellsteak párolt vegyes zöldséggel

A csirke és a párolt zöldség teljesen egyszerű volt, semmi extra, semmi íz :)

Uzsonna: Pulykavagdalt jázminrizzsel

• Ugyan nem előzte meg az almalevest ízre, de legalább olyan finom volt ez is. A jázminrizst finoman készítették el, a vagdalt pedig borzasztóan finom volt, állagra is tökéletes.
•  A hús íze hasonlított a fasírtéra, nagyon finom volt. Azonban a hús és a rizs együtt túl száraz volt. Valamilyen szósz jót tenne neki.

PÉNTEK:

Reggeli: Fahéjas muffin (cukor nélkül, tönkölylisztből) 

• Péntekre kijelenthetem, hogy szeretem a lifetilt reggeliket, pedig ezektől féltem a legjobban! Ki ne szeretné a muffint? Meggydarabokkal dobták fel az egyébként is nagyon finom sütikét, ami amilyen kicsi, annyira eltelít. Nagyon jó!
•  Péntek van és ezzel indíthatok? Neee! Muffin íz, muffin állag, muffin küllem… mégis miért jó? Mert diéta alatt az ember az ilyeneket elfelejtheti, de mégis most ehetek! Csaló péntek! :D
• Reggelire a legjobb egy bögre kávéval.

Tízórai: LifeTILT Fehér csoki Túrókrém

Ebéd:

Erőleves tofukockákkal

• A levesek egész héten nem okoztak csalódást, így ez sem. Húsleves volt, finom volt, semmi extra, egyszerűen csak finom.
• Másnaposságra (is) tökéletes leves. :)

Vadas pulyka hajdinával

• A vadasra is csak azt tudom írni, hogy irtó finom volt, pedig azt könnyű elrontani, de ez ízes volt nagyon.
• A pulyka omlós volt, a szósznak nem sok köze volt a vadashoz, de finom citromos volt és az egyszerű hajdinával együtt nagyon finom volt.

Fitt rántott pulykamell, színes zöldségragu, árpagyöngy

A pulykamell kicsit kemény lett a panírtól, de összességében nagyon finom volt.

Uzsonna:  Csirkemell sült zöldségekkel

• Itt a zöldségek inkább párolva voltak, mint sütve, de így is jó volt. A húson volt egy kis szaft szerű szósz, ami nagyot dobott rajta.
• Könnyű, nyári uzsonna volt.

SZOMBAT:

ÖSSZEGZÉS:

Mindenekelőtt,  továbbra is azt kell mondanunk, hogy szerintünk ez a típusú ellátás lényegesen megkönnyíti az életünket, hogy pontosan miként, arról komplett cikket is írtunk már, de lényeg a lényeg, szerintünk megfizethetetlen segítséget jelent.
Ha Fittkajánál a gourmet szót használtuk, akkor a LifeTiltnél a design szó jut eszünkbe. Ugyan az ételek ízét ez nem befolyásolja, de mégis az összképhez nagyban hozzájárul, hogy az egésznek a tálalásmódja nagyon modern, nagyon stílusos volt. A fogások egyszerűek voltak, nem voltak ugyan kiemelkedő íz orgiák (kivéve az almalevest, na az mindenkinél kiverte a biztosítékot, olyan jó volt), de megbízhatóan finom volt minden, a maga diétás műfajában pedig kifejezetten ízesek voltak az ételek! A fogások napokra lebontva szerintünk jól voltak összeválogatva, nem volt egysíkú a diéta, a reggeli is egyik nap sós, a másik nap édes. A tízórai mindig standard túrókrém, csak minden nap más ízesítéssel, ami mondjuk nekünk szerencsére mindannyiunknak ízlett, de azért elgondolkodtató, hogy mit csinál szegény szerencsétlen, aki teszem azt rühelli a túrókrémet.. :) Az ebéd ugyebár azáltal, hogy 2 fogásból állt, levesből és főételből, nagyon-nagyon laktató volt, örültünk a levesnek! Az uzsi adag pedig pont elég energiát adott az esti edzéshez, utána meg egy finom fehérje, szóval jól ki van ez találva, na.
Mi a TiltFood-ot konkrétan 5 napon keresztül teszteltük, így nyilván 5 nap alatt hiába is vártuk volna  a csodát, tisztában voltunk vele, hogy a télen felszaladt úszógumi nem ez alatt az 5 nap alatt fog eltűnni rólunk, mégis érezhetően tapasztaltuk a TiltFood pozitív hatásait, a közérzetünkben mindenképp, Egyszerűen jobban éreztük magunkat a teszt hét végére, mint amikor random vadászunk magunknak reggelit/ebédet/vacsorát/nasikát, és összevissza eszünk mindent, ami épp az utunkba kerül! Hozzászoktunk a rendszeres étkezéshez, ami szintén nagyon jó!

Ahogy azt előző cikkünkben már felvázoltuk, elhatároztuk, addig nem nyugszunk, amíg meg nem találjuk azt a megoldást, ami az összes fogyókúrás nyűgünkre-bajunkra válaszul szolgál, és a lehető legjobban megkönnyíti az életünket, ami valljuk be, így sem egyszerű, nem hogy még azon kelljen rágódnunk, hogy mit, mikor és mennyit együnk, hogy legalább nyár végére nagyot villanthassunk a csillivilli fürdőruhánkba (amit persze már májusban megvettünk, de még mindig ott lapul a szekrényben, mert az alakunk..., hát szóval... nem túl bikinikompatibilis).

Amikor eme nagy online expedíciónk során először ráakadtunk a Fittkaja honlapjára, azzal a lendülettel meg is torpantunk kicsit, hiszen mi finoman szólva sem vagyunk testépítők, a honlap pedig haloványan azt sugallta, hogy ez a menü leginkább nekik szól. No de aztán tovább nézelődtünk az oldalukon, átfutottuk az aktuális heti menüsort, és hirtelen nem tudtuk eldönteni, hogy egy menő pesti étterem étlapját nézegetjük épp, vagy egy diétás menüt szállító cég kínálatát. Valljuk be, viszonylag ritka, hogy egy egészséges ételek szállításával foglalkozó cégnél olyan szavak szerepeljenek, mint a „gourmand menüsor”. Természetesen ez a mi érdeklődésünket is rögtön felkeltette, és elhatároztuk, hogy kipróbáljuk az ínyenc fogásokat, méghozzá napjában ötször! Annyit előre elárulhatunk, nem csalódtunk!

Magáról a cégről, az elvről, ami alapján működnek, minden részletes infót megtaláltok a honlapjukon: Fittkaja.hu

Röviden annyi a lényeg, hogy napi 5 étkezést kaptunk minden reggel gondosan bedobozolva, az egyes fogások összetételét és egész napra vetített elosztását gondosan előre megtervezték, és mindegyik dobozt felcímkézték, hogy melyik fogást melyik napszakban kell megennünk. Nagyon el voltunk kényeztetve, tényleg semmi más dolgunk nem volt, mint elfogyasztani az aktuális dobozkánk tartalmát. Ami még fontos (és erre készüljünk lelkiekben), hogy az ún. szénhidrát hullámoztatás módszerét alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy „hétfői naptól csütörtökig folyamatosan csökken a keményítőből számolt szénhidrát mennyisége, majd péntektől vasárnapig egy hasonló hullám következik”, magyarul hétfőn még alig bírtuk megenni a napi adagokat, csütörtökön meg már kicsit kapartuk a falat. :)
5 méretben lehet választani menüt (Spartan, Gainer, Builder, Fitt, és Modell), a méretek közti különbség a felhasznált hús mennyiségben és az ennek megfelelő arányban beállított köretben van.  Mi a Modell, és a Fitt menüt választottuk, vagyis mindennap ugyanaz volt a kiszállított étel, csak a Fitt menü kb dupla annyi.

Tesztelőink egy lány, és egy fiú, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban is csak nevezzük őket „Lány”-nak és „Fiú”-nak. :)
„Lány” és „Fiú” is aktívan sportolnak. „Lány” a Modell menüt, „Fiú” a Fitt menüt tesztelte 5 napon keresztül.

Szóval, ha már Te is szemezel egy ideje a menüvel, de nem tudtad elképzelni milyen lehet, vagy most ebben a percben sikerült felkeltenünk az érdeklődésedet, és szeretnéd megtudni, pontosan hogy néz ki a teljes ellátás, akkor most részletes betekintést nyerhetsz, ugyanis minden napot dokumentáltunk Nektek, részletesen meglesheted az ételeket fotókkal, őszinte kommentekkel, tokkal-vonóval, a legvégén pedig az összegzéssel!

HÉTFŐ:

Reggeli: vaníliás zabpehely

Lány vélemény: 9.20-kor ettük meg a reggelit. Addigra már igencsak éhes voltam, de olyan nagy adag volt a vaníliás zabpehely, hogy majdnem így is kifogott rajtam. Persze nem, mert nagyon finom volt, hogy lehetetlenség volt leállni vele, és nem megenni az utolsó falatig. A zabpehely pont jó volt, se nem túl száraz, se nem túl trutyis, a vaníliaszósz pedig szintén tökéletes volt, csak annyira volt édes, amennyire kellett.
Fiú vélemény: Igazán finom reggeli, nem volt túl édes a szósz rajta. A zabkása kellően "szaftos", az utolsó falatnál már nagy volt a teltségérzetem, viszont ebéd előtt már "átfuthatott", mert csillogó szemekkel nyitottam fel a következő dobozt. :)

Tízórai: liba terrine jázminrizzsel

Lány vélemény: Ezt nem bírtam megenni, még annyira eltelített a reggeli.
Fiú vélemény: Az adag bőséges volt, az étel felét tudtam csak elfogyasztani. Az ízvilága kiemelkedően finom, kellően fűszeres, kímélő menühöz hasonlítva is igen meglepő ízélmény. A kiszerelés, a csomagolás, a dobozban az étel gusztusosan elhelyezett, rendezett, díszített. A rizs finom pergős, megfelelően sós, és a liba terrine-hez kiválóan passzolt.  

Ebéd: francia kacsaragu zöldséges bulgurral

Lány vélemény: 12.20-ra éreztem, hogy már van hely a másodiknak (vagyis a 3.nak), kifejezetten jól esett, mert a kacsa azért nincs benne a mindennapi rutinban, annak ellenére hogy nagyon szeretem. A zöldséges bulgur is nagyon finom volt, az adag küzdős volt, nagyon jól laktam.
Fiú vélemény: Hatalmas adag volt, csak a felét tudtam megenni. A bulgur finomra volt főzve, a hús is puha volt, a brokkoli roppanós, összességében finom. Az ízből egy kicsit hiányoltam a fűszereket, de diétás ételként abszolút megállja a helyét.

Uzsonna: zöldfűszeres csirkeszeletek édesburgonyával

Lány vélemény: már reggel óta ezt a kaját vártam, az édesburgonya nagyon finom volt, ez a mennyiség pont egy délutáni, uzsonna méretű adag volt, nem túl sok, de pont elég energiát ad az esti edzéshez.
Fiú vélemény: Amolyan "minden nap meg tudnám enni" féle étel. Pont jó fűszerezéssel, az édesburgonya tökéletesen passzol hozzá.

Vacsora: túróval töltött paradicsom

Lány vélemény: Későn, edzés után 10-kor ettem meg, de még ekkor is kitartott a délutáni menü, elég volt és finom, jól esett este a hideg kaja, jó volt a túró fűszerezése.
Fiú vélemény: Teljesen jó vacsora, nagyon könnyű.

 KEDD:

Reggeli: fűszeres túró pitával

Lány vélemény: Nem volt annyira laktató, mint az előző napi zabpehely, de ízre szintén finom volt, viszont másnapra a pita kicsit elázott, azt lehet hogy jobb lett volna külön csomagolni hozzá.
Fiú vélemény: Megfelelően fűszeres volt a túrókrém. Egy "kicsi hibája" volt: a pita egy része elázott a lében, így célszerű lenne egy pici zacskóba beletenni a pitákat és úgy a dobozba.

 Tízórai: kantoni csirkés rizstészta

Lány vélemény: Elsőre kicsit furcsának is tűnt ilyenkor a főtt étel, de éhes voltam, úgyhogy ezen hangyányi szkepticizmuson gyorsan túltettem magam, és jólesően tízóraiztam meg  a kicsit fűszeres, ázsiai kaját. Finom volt, nem telített el olyan rosszul esően, nem éreztem azt, hogy már kora délelőtt egész napra leterheltem a gyomromat.
Fiú vélemény: Ízletes kínai fűszerezésű étel, nagyon finoman megpirítva. Amolyan pörköltszerű fogás. Rizstésztát most ettem először életemben és finom volt.

 Ebéd: zuzapörkölt jázminrizzsel

Lány vélemény: A zúza sem egy olyan étel, amit úgy magamtól minden nap főznék, vagy ennék, ezért is jó nagyon ez a menü, mert sokkal változatosabb, mint amit én magamtól készítenék. Ízre is nagyon finom volt.
Fiú vélemény: Nagyon ízletesen fűszerezett étel, a zúza puhára főzve, a rizs pergő, csipet petrezselyemmel díszítve. A vártakat jóval felülmúlta.

 Uzsonna: tökfőzelék pulykapörkölttel

Lány vélemény: Én eddig nem szerettem a tökfőzeléket, vagyis azt hittem, hogy nem szeretem. Valószínűleg egy gyerekkori beidegződés lehetett, ami ma elmúlt, és rájöttem, hogy mégis szeretem a tökfőzeléket. Nagyon jól laktam tőle, de leerőltettem az utolsó falatig.
Fiú vélemény: Kellemes ízvilág fogadott, pedig a tökfőzelék olyan "snassz" is tud lenni. Finom volt a pulykapöresz rajta, még egy kicsi őrölt paprikát elviselt volna.

Vacsora: zöldséges fehérjekrém pufirizzsel

Lány vélemény: Ezt 8 körül ettem meg, addigra már elég éhes voltam, és nem mondhatnám, hogy olyan nagyon eltelített, de azért pont elég volt. A krém nem volt rossz, bár kicsit szokatlan ízvilág, viszont a pufirizzsel szintén úgy voltam, mint első nap a pitával, hogy a krém mellett kicsit elázott, én ezt is lehet hogy külön raktam volna.
Fiú vélemény: Sajnos, tényleg sajnos nem volt a legjobb. A pufirizs szétázott a krémtől, érdemes lenne ezt is külön csomagolni.

SZERDA:

Reggeli: fitt caprese

Lány vélemény: Paradicsom volt, főtt tojásfehérjével, kicsi pestóval. Finom volt, bár azt hittem mozarella lesz :)
Fiú vélemény: Szuper volt, a capreseben sosem lehet csalódni.

Tízórai: kantoni csirkés rizstészta

Lány vélemény: Azt hiszem eddig ez ízlett a legjobban. Reggeli edzés után nagyon éhes voltam, ezért már 9-kor neki estem. A májjal töltött csirke is isteni volt, és ma sem esett rosszul a főétel jellegű tízórai, de a  szezámmagos karotta valami isteni!!
Fiú vélemény: A heti menü egyik legfinomabb fogása, aki szereti a májat, az nem fog csalódni.

Ebéd: Fokhagymás pulykaragu grill zöldségekkel

Lány vélemény: A kicsit korai tízórai után nagyon vártam már az ebédet. A husi is nagyon finom volt, talán nekem kicsit sós, de puha és omlós, mint minden nap. A grill zöldségek nagyon finomak voltak!

Uzsonna: pulykacomb párolt brokkolival

Lány vélemény: A pulykacomb az a szárnyas féle, amit nem kifejezetten szeretek, de miután eltávolítottam róla a zsíros részeket, ami maradt már nagyon finom volt. A párolt brokkoli is tök jó volt, hogy nem főtt szét, szinte roppanós volt, és nem volt íztelenre párolva.
Fiú vélemény: Finom volt, viszont még több fűszert elbírt volna a csirkehusi. A brokkolit nem tudtam megállapítani, hogy párolt vagy főtt volt-e. Természetesen párolva a legjobb.

Vacsora: franciasaláta tojással

Lány vélemény: Ez volt eddig a legfinomabb, és szerintem a legkiadósabb vacsora! Ezt minden este tudnám enni!
Fiú vélemény: Valahogy az ebédhez tudtam volna jobban párosítani, de összességében egy "light" franciasali volt.

CSÜTÖRTÖK

Reggeli: főtt tojás idényzöldségekkel

Lány vélemény:  Ez sajnos kimaradt.
Fiú vélemény: Laza reggeli, viszont nagyon pikáns. Tetszett az édes-nagyon enyhén csípős pác, amiben benne volt.

Tízórai: csirkemell pestóval

Lány vélemény: Azért ez az adag már kezdett kevéske lenne, nagyon finom volt, még egyszer ennyit is elbírtam volna.
Fiú vélemény: Ízletes, a pesto pont elég sós volt, hogy passzoljon a csirkemellhez, amin nem volt fűszer.

Ebéd: csirkemell cacciatora fehérjekockákkal

Lány vélemény: Nagyon finom volt, kicsit pörkölt szerű, csak pikánsabb, a fehérjekockák helyett elbírtam volna egy kis rizst :)
Fiú vélemény: Szintén pörköltjellegű étel, kellemes ízzel. A körethez hozzá kellett szokni, mert aki még nem evett fehérjekockát, az biztosan nagyot néz.

Uzsonna: sajttal pirított pulykaérmék

Lány vélemény: Ehhez már azért kifejezetten kívántam volna valami kis köretet, bár ízre isteni finom volt, nagyon jól esett a ráolvasztott sajt, viszont ha nem az a lényeg, hogy teszt, akkor ehhez ettem volna egy-két szelet pufirizst.
Fiú vélemény: Kellemesen átsütött volt a pulyka, a sajt nagyon feldobta az egész ízvilágot.

Vacsora: gyümölcsös fehérjepuding

Lány vélemény: Ez is finom volt, de azért kettőt is meg bírtam volna enni belőle. A sok sós után kifejezetten jól esett estére az édes.
Fiú vélemény: Az érdekes kategóriába sorolnám, vacsorára nekem picit kevés volt.

PÉNTEK

Reggeli: zabpehely fahéjas almaszószban

Lány vélemény: Ezt a reggelit tegnapi nulla szénhidrát után már nagyon vártam, különösen azért, mert normál reggeleken is ilyesmit eszek, de ez sokkal finomabb volt annál, mint amit én csinálok, nagyon jó volt az almaszósz.
Fiú vélemény: Hasonló reggeli volt, mint a hétfői. Nem lehet hibázni vele, bármilyen szósszal is készül.

Tízórai: hawai csirke chutney basmati rizzsel

Lány vélemény: péntekre már hozzászoktam, hogy minden finom, így ez is az volt. A rizst is mindig pont finomra főzik, nekem sose sikerül így.
Fiú vélemény: Az egyik kedvencem. Valahogy jó párosítás a hús gyümölccsel, így még egy adagot szívesen ettem volna belőle.

Ebéd: rakott krumpli csirkemellel, kolbásszal

Lány vélemény: Fel sem tudom fogni, hogy diétázok, és kolbászt eszek krumplival :)) ehhez persze kellett a tegnapi low carb nap, szóval ezt ma nagyon is megérdemlem. Isteni finom volt.
Fiú vélemény: Amolyan békebeli íze volt, mint a rendes rakott krumplinak. Ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti az eredeti verziót is.

Uzsonna: gombás csirke aszalt paradicsomos rizzsel

Lány vélemény: Ez is valami olyan kaja volt, amit nem is értem, hogy eddig miért nem ettem, mármint az aszalt paradicsomos rizs. A husi is finom volt persze, de abba most nem volt semmi extra, viszont a rizs az valami isteni finom volt!
Fiú vélemény: A záró menü legjobb fogása volt, az aszalt paradicsom nagyon feldobta a rizst.

Vacsora: Totugolyók

Lány vélemény: Ki ne szeretné a kókuszgolyót? Nagyon finom volt, csak kevésbé csömör, mint a nem diétás változata. Szóval pont jó!
Fiú vélemény: Először azt gondoltam, hogy sima túrógolyók, de nem. A Google segített benne, hogy valami nagyon hasonló…isteni finom volt.

Összegzés:

Tehát az az igazság, hogy ennyire könnyű még tényleg soha sem volt fogyózni! A napi adagokat minden reggel ugyanabban az időben megkaptuk, gondosan felcímkézett dobozokban, az ételek szinte kivétel nélkül nagyon finomak voltak, és hihetetlenül változatosak, ami szintén nagy segítség egy diéta során! Ami először talán kicsit szokatlan volt, az a főtt étel délelőtt, de az éhség nagy úr, így második nap már ez sem zavart minket.

Ez a fajta ellátás összességében valóban kicsit drága, DE! amiről nem készült kép, az az otthoni konyhánk érintetlen nyugalma, és makulátlan tisztasága, lévén hogy egyik nap sem kellett még egy kanalat sem keresztbe tennünk, és a hűtőnk sem roskadozott egy halom olyan ételtől, amit a szombati vásárlási kényszer lázban beraktároztunk, holott már szinte akkor tudtuk, hogy soha az életben nem fog elfogyni, amikor leemeltük a polcról. Na ilyen most nem volt, sőt, lényegében  élelmiszerbolt közelébe se nagyon mentünk azon a héten.

Az energiaszintünk végig az egekben volt (na jó, csütörtökön nem annyira), bőven jutott power a napközbeni irodai helytálláshoz és a mindennapi kemény edzésekhez is! Ez nem az a "megpusztulok annyira éhes vagyok adjatok már valamit enni de azonnal" típusú fogyókúra, az anyagcserédet állandóan mozgásban tartja a jól összeállított menüsor, nem éhezel, mégis hosszútávon fogyni fogsz. Mi talán azoknak ajánlanánk elsősorban, akik valóban rendszeresen, és a husiröcögtetős gépre való fellépéstől (napjában 2-szer 5 percig is akár!) egy fokkal azért komolyabb szinten sportolnak. Nekik viszont ez a megoldás tökéletes, akár a tartós fogyás, akár szintentartás és az egészséges, változatos étkezés legyen is a cél!